Kutyák koronavírusos bélgyulladása

Magyarországon az utóbbi idôben megjelent, de nagyon elterjedt kutyabetegség. A fertôzô betegség fôleg fiatal kutyákban jelentkezik hasmenés formájában, de ritkán felnôtt kutyák is megbetegedhetnek. A fertôzôdés a bélsárból történik szájon át. A fertôzött állat többnyire 6–9 napig üríti bélsarával a vírust, de nem ritka a hosszan tartó vírusürítés sem. A tünetek a fertôzés után 18–72 órával jelentkeznek. A betegek étvágytalanok, vízszerû, olykor véres hasmenésük van (ez általában kellemetlenül bûzös, sárgásbarna vagy narancssárga), gyakran hánynak, kölyökkutyákban a hasmenés rövid idô alatt kiszáradáshoz vezet. A betegek testhômérséklete normális vagy kissé alacsonyabb. Általában a betegség tünetei, lefolyása enyhébb, mint a parvovírusos bélgyulladásé, de súlyos esetben olykor akár gyors elhullást is elôidézhet. A parvovírus bélgyulladással történô társfertôzés esetén a betegség prognózisa rendkívül rossz. Parazitózisok, egyéb betegségek még tovább gyengítik az ellenállóképességet. A kórokozó a bélsárból immunfluoreszcenciás próbával és más módokon kimutatható, illetve kitenyészthetô. A gyógyítás a kölyökkutyák melegben tartásából, folyadékpótlásból (vénásan adott infúzió, lásd a képeken), valamint a hasmenés és a hányás csillapításából áll. A megelôzés céljára inaktivált koronavírust tartalmazó vakcina és kombinált oltóanyagok is rendelkezésre állnak, utóbbiak egyéb antigének mellett koronavírust is tartalmaznak. Ezeknek a vakcináknak a 3 hónaposnál idôsebb kutyák kétszeri egymás utáni vakcinázásával egy évig tartó védettség érhetô el. A kölyökkutyákat az anyai immunitás lejártakor javasolt oltani. A vemhes szukákat célszerû a vemhesség alatt félidôben (kb. 30. nap) oltani, így az újszülöttek nagy valószínûséggel védettebbek lesznek a betegség ellen.