Kutyák végbélmirigyeinek gyulladása

     A kutyák végbélnyílásánál helyezôdô mirigyek (bûzmirigyeknek, végbélzacskóknak vagyis paraanális sinusoknak is nevezik ôket) gyakran betegszenek meg. A kétoldali borsónyi, babnyi nagyságú végbélzacskók járatai a végbélbe nyílnak, tartalmukat bélsárürítés közben a bélsár felületére juttatják. Amennyiben gombostûfejnyi kimeneteli nyílásuk eltömôdik, tartalmuk (sûrû, igen bûzös váladék) felgyülemlik, bennük a baktériumok elszaporodnak és a mirigyek fala gyulladásos állapotba kerülhet. Erôteljes fertôzôdés esetén a végbélzacskók gennyes gyulladása alakul ki. Az állatok a váladék felhalmozódása miatt nyugtalanok, a végbélnyílás környékét nyalogatják, dörzsölik, szánkáznak. A bélsárürítés nehezített és fájdalmas lehet. A végbélnyílás tájékán mogyorónyi-diónyi, fájdalmas duzzanat tapintható (lásd az 1. képen).
     A nyomásra belôle ürülô váladék híg vagy kenôcsszerû és rendkívül bûzös. Gennyes gyulladás esetén a végbélnyílás mellett gyulladásos beszûrôdés alakul ki, tályog képzôdhet, amely gyakran feltör (lásd a 2. képen). A feltörési nyílás begyógyulhat, de néha a helyén sipoly marad vissza. Az elváltozás kiújulásra hajlamos. Az ismételt gyulladás következtében az öböl fala megvastagodik, ami tömött tapintású duzzanatot okoz. A végbélmirigyek idült gyulladása egyéb betegségeket, pl. ekcémát, vakaródzást, külsô hallójárat gyulladást, bôrgyulladást és szôrhullást is okozhat és az állat általános ellenálló képessége nagymértékben lecsökken. A felhalmozódott váladékot kinyomással távolítjuk el. Ilyenkor az állatorvos a gumikesztyûvel védett mutatóujját mélyen a végbélbe vezeti és a váladékot mind a két oldali végbélmirigybôl kinyomja. A kezelést szükség esetén többször is meg kell ismételni. A váladéktermelés csökkentésére az öblök üregét átöblíthetjük fertôtlenítô oldattal, a gennyes gyulladás esetén antibiotikumot is adhatunk. A tályogot azonnal fel kell nyitni. Visszatérô és súlyos probléma esetén a mirigyeket esetleg el lehet távolítani mûtétileg.